Mindentelnyelő táskák

Varrtam már jó nagy táskát korábban, az a Decathlonos golyós szatyor alapján készült. Imádtam/imádom, egyetlen bajom vele, hogy néha szerettem volna keresztbe tenni a vállamon, hogy ne csússzon le, de ahhoz nem elég hosszúak a pántjai. Aztán megláttam a játszótéren egy ismerősön egy olyan táskát, amilyenre pont szükségem van, rögtön lecsaptam rá, kölcsön kértem mintalevétel céljából. Ennek mondjuk már vagy egy éve, de ami késik, nem múlik, és bár csak most varrtam meg, most viszont egyszerre kettőt varrtam. Mert hogy béleltnek indult, aztán menet közben meggondoltam magam, de addigra már kiszabtam mindkét anyagból, hát megvarrtam mindegyiket.
Az egyik vékony kordbársonyanyagból készült, ennek a szélét egyszerűen beszegtem interlock-kal és egyszer visszahajtottam.

Így néz ki rajtam:

A másik vízálló anyagból van. Mivel ez az anyag cseppet sem rugalmas, nem lett volna szép az ívelt rész visszahajtva, így kénytelen voltam ferdepánttal körbevarrni. Ami persze nem annyira baj, mert szerintem eléggé feldobja a táskát.

Akcióban:

A szabásminta itt elérhető: http://moniezmegaz.blogspot.hu/2013/05/a-szatyrok-szabasmintaja.html

Maciszoknya

Ez csak egy kis ujjgyakorlat:

Az ilyen a kedvencem: kevés munkával nagy megelégedettség elérése.

Maciszépségverseny volt az iskolában. A nagylány kiválasztotta ezt a macit, térült-fordult, és mivel szépségverseny lesz, hát nyakláncot keresett a nyakába. Én meg gondoltam, ha lúd, legyen kövér. Egy széles szaténszalag és egy kis organza kellett csak ehhez a szoknyácskához, na meg egy lelkes anya. A fejére kötött masnit is megöltöttem kicsit, szét ne csússzon.

Csak hogy lássátok, milyen óriási személyiségről van szó:

Az osztályban rendezett fordulóban 2. lett a medvehölgy, úgyhogy a tulajdonos másnap is boldog volt.

Ja, és az inspirációt innen kaptam. Még ha nekem ennyi időm nincs is...

Tornazsákba csomagolva

Ezt az ötletet egyszer már elsütöttem (jaj, mondunk ilyet?) egy éve, amikor egy ovistárs születésnapjára vittünk pókemberes labdát és nem tudtam, mibe csomagoljam. Találtam piros és kék anyagot, olyan pókemberes színűt, gondoltam, varrok belőle egy zsákot, aztán mondom jó lenne a zsákra valami pókemberes dolog (képet internetről letölt, kinyomtat, kivág, textilfilccel átrajzol). Na, a végén a kisfiú kedvenc tornazsákja lett belőle.

Az unokatesóknak karácsonyra kirakókat (népszerű nevén puzzle) vittünk, és idén karácsonykor már a lakáson kívül se akaródzott papírba csomagolt ajándékot adnom (környezetvédelem, meg fáj a szívem a sok szép papírért), úgyhogy varrtam a dobozoknak egy-egy tornazsákot, ami ugyebár önmagában is ajándék, nem csak csomagolás.

Az iskolás nagyfiúnak valami komolyat, névvel ellátva (szabad gépi tűzéssel írtam):

Az ovisoknak meg persze az óvodai jellel:

A repülőt szabad gépi tűzéssel "rajzoltam", házikós anyagom meg volt, csak ki kellett vágni.

Szép katonás rendben várták a karácsonyt:

Activity - ahogy én szeretem

Én nagyon szeretek Activity-vel játszani, de nekem sosem volt. Régen néha játszottunk úgy, hogy egyszerűen kitaláltunk feladványokat és különösebb verseny nélkül próbáltuk kitalálni egymásét. Kedvenceim a versek és a film- vagy regénycímek voltak. Ez a koncepció nem hagyott nyugodni és pár éve kitaláltam egy rakás feladványt, megformáztam a kártyákat, csak mivel nem volt jó nyomtatónk, a kártyák nem készültek el fizikai valójukban. Na de most karácsony előtt! Egyik kedvenc sógoromnak akartam valami jó ajándékot kitalálni, és eszembe jutottak ezek a feladványok. Kipróbáltam és rajzlapra jól tudtam nyomtatni, úgyhogy már semmi nem állíthatott meg. Megalkottam a játékszabályt, összehoztam egy nem túl profi, de "azért még elmegy" táblát, keresgéltem bábokat, dobozt, csináltam egy megfelelő dobókockát (csak 1, 2 és 3 van rajta) és még egy jó kis színes újrahasznosított dobozt is találtam hozzá.

Elneveztem Activity Literaturának (jó-jó, tudom, hogy kicsit zagyva név az angol és a latin keverésével, de most ennyire futotta), mert a feladványok jó része valami irodalmi dolog.
Háromféle feladvány van:
A – szólás vagy közmondás
B – regény, mese, színdarab, opera, film címe
C – vers, dalszöveg

Egyébként szerintetek létezik ilyen Activity?
Az apróságok közelebbről:

Természetesen ha valakit érdekel - most még jogdíj fizetése nélkül :) - elküldöm a játékszabályt és a feladványokat.

Karácsonykor ki is próbáltuk, én nagyon jól szórakoztam, és azt hiszem, a többieknek is tényleg tetszett. Még szerencse, hogy évekkel ezelőtt találtam ki a feladványokat, így annyira újak voltak nekem is, hogy sokszor meglepődtem, jé, ezt is beleírtam? Valamikor csinálom kell magunknak is egyet.

Cicás párna 2.

Kicsi Annát mentünk meglátogatni (már majdnem 8 hónapos volt és még nem láttuk) és a sok fejtörés eredményeként (mert az anyukája szerint mindenük van, sőt mindenből kettő) varrtam ezt a párnát. Ilyenjük aztán nincs is még :)

Roppant népszerű lett a családban, Vanda egyenesen közölte, hogy MANNÁÉ. Hát jó, egyszer majd talán nekik is varrok egy-egy párnát.

Ha ismerős a dizájn, nem véletlen, volt egy előzménye:

Szerinted melyik színösszeállítás a jobb?



Kukacolós kesztyűk

Karácsonyra készült ez a konyhai kesztyűpár.

Amiért említésre érdemes, az a kukacolásos (szebben: szabad gépi tűzéses) díszítése. Mert egyébként a szokásos IKEÁ-s anyagomból van, mint az első babzsákfotelem, az oviszsákok vagy a babaerszényem. Megvarrni tkp. nem annyira volt izgalmas, a kukacolás volt nagyon élvezetes benne :)

Párnababák avagy 3D-s gyerekrajzok

Viola óvó nénijeinek készítettük karácsonyra a párnababákat, amiknek az ötletét már nem tudom, hol láttam a neten (és nem is sikerült újra ráakadnom).

Viola egy darab lepedővászonra rajzolt fekete textilfilccel, átvasaltam a fixáláshoz, majd "kiszíneztem", hasonlóan, mint annak idején Trilla mesepárnáját: pár dolgot rátéttel díszítettem, míg a kisebb foltokat kukacolással, cérnával színesítettem. Aztán körbevágtam kb. 2 cm-re a rajztól, majd hátlapot varrtam rá és kitömtem vatelinnel.

Ez itt Andi néni királylánya:

A szája kicsit félresikerült, aztán hosszabbra húzta, így lett középen orra is :) Hát, ez van, autentikus gyerekrajz.

Melinda néninek Vandát rajzolta le Viola.



A feje fölött az egy kalap, ha esetleg nem lenne felismerhető.