Emmának most volt először barátnős-barátos születésnapi zsúrja. Ebből következik, hogy én is most rendeztem ilyet először (viszont januárban csinálhatjuk a következőt, mert ezek után Violánál sem úszom meg a dolgot). Otthon rendeztük, volt szabad és mesén alapuló közös játék is, aminek a végén megtalálták az elrejtett varázskagylókat a személyre szóló szütyővel.
Csak hat gyereket hívott meg Emma (négy lányt és két fiút), viszont ugye van két húga is, akik nem maradhattak ki a jóból, így aztán kilenc szütyőt kellett varrnom. Nem volt két egyforma darab, akinél tudtam, annál az anyagot is "személyre szólóan" választottam ki. Kisvakondmániás Réka pl. a kisvakondos anyagból kapott, Emmának lilát, Violának sárgát, szöszi, kék szemű Vandának a halványsárga kék betűset varrtam, a vagány, jópofa Natihoz a piros-sárga színösszeállítást éreztem megfelelőnek, a fiúk pedig zöldet kaptak (az én színkódom szerint nem feltétlenül kék, ami fiús). Mivel nem volt egyforma zsinórom annyi, amennyi az összeshez kellett volna, a kötők is különbözőek.
Egy nagyobb téglalap szélét körben eltisztáztam az interlockkal, majd félbehajtottam, és összevarrtam az oldalát úgy, hogy a tetejétől másfél cm-re hagytam 1-1,5 cm-es rést a kötőnek. Aztán áthajtottam a "csövet" úgy, hogy középre essen a varrás, szétvasaltam a varrásráhagyást és úgy varrtam össze a szütyő alját. Végül visszahajtottam a nyílásnál és levarrtam a zsinórházat, és befűztem a zsinórt. A gáz fölött kicsit megpörköltem a zsinórok végét, hogy ne bomoljanak fel.
Ja, és persze a név kezdőbetűjét még a legelején varrtam fel, mielőtt az oldalát összevarrtam volna. Mindkét oldalán ragasztós közbélést használtam (felvasalósat), így a betűk szélét elég volt egyenes öltéssel körbevarrnom, így sem fog felbomlani az anyag.
Ekkora a szütyő Emma nyakában lógva:
És amikor mindenki megkereshette a maga varázskagylóját:
Nem gondoltam, hogy ekkora sikere lesz, de az volt :-)
