A Molnár malmai - folytatás

A kettővel ezelőtti bejegyzésemben elkezdtem bemutatni édesapám "malmos" képeit. Itt következik a másik 10 festmény.

Azt az előző bejegyzésben elfelejtettem említeni, hogy a képek sorrendje nem véletlen. Ugyanúgy a Tapolca folyásirányának megfelelően sorban tettem fel őket ide, mint ahogy a malmokról szóló könyvben is aszerint ír róluk Apu.

Az Agyagliki malom őse Kinizsi Pál agyagliki birtokán állhatott. Ma már semmi nem látható belőle, a 20. század végén elbontották a romokat.

A Benedictinus malom a bakonybéli apátság malma volt, sajnos ez sem áll már.

A Hódoska malmot az elmúlt tíz évben az utolsó tulajdonos unokája nagyon szépen felújította, és az épületegyüttes ma Edvy Malom Fogadó és Barokk Udvarház néven rendezvényeknek ad helyszínt.

A Csuzi malmot az 1950-es években folyamatosan átépítették, így a mostani épületek már egyáltalán nem emlékeztetnek a régi malomra.

A Város malom képén nem véletlenül vannak fürdőző gyerekek: Apu is a malom körül kiszélesedett pataknál strandolt gyerekkorában. Az azóta felújított, ma lakásnak használt épület mellett én is gyakran elsétálok, amikor Pápán járok.

A Tízes malom arról a tíz kerékről kapta a nevét, ami hajtotta. Áll még az épület, lakásnak használják.

A Mester malomból viszont már semmi nem maradt, a 20. század végén lebontották.

A Pap malom képe nagyon ismerős volt nekem, mihelyt megláttam, aztán persze rájöttem, miért: hiszen ezt megfestette már korábban is Apu, kint is volt (vagy van is?) a lakásban. Persze más színekkel - a mostani változat nekem jobban tetszik, mert színesebb :-) Az épület egyébként áll még, de nagyon romos.

A Felső Eperjesi Küllő malom először a pálosoké volt, majd az Esterházy uradalomé. Az épület áll még, a malmot az 1951-es államosítás után állították le.

Utoljára maradt a Fehér malom, ami szintén áll még, bár 1951 után már csak raktárnak használták.

Ahogy én sütöm a kenyeret

Áginak küldöm ezt a bejegyzést...

Fogsz egy tálat, amiben majd dagasztod a kenyértésztát (jó esetben ez egy robotgép keverőtálja). Beleteszel egy fél élesztőt (2 g)

 Késsel összekaszabolod az élesztőt (de lehet kézzel morzsolni is, ha a hagyományos módszereket szereted).

Teszel hozzá egy evőkanál cukrot (én itt nádcukrot használtam).

Eresztesz 3,5 dl meleg vizet a csapból, és hozzáöntöd.

Megvárod, míg így felfut az élesztő (közben elindítasz egy mosást):

Teszel hozzá egy teáskanálnyi sót (kb. 5-6 g).

Öntesz hozzá 30 g olajat - és nem baj, ha több löttyen, nem árt neki (ilyenkor már ráállítom a mérlegre a tálat, azért van az olaj is grammban).

Ha egészségesebbet akarsz, 200 g teljes kiőrlésű lisztet teszel...

...340 g sima liszt mellé (de értelemszerűen lehet 540 g sima liszt is, és persze én se mindig ezt az arányt csinálom, leginkább ahogy éppen sikerül öntenem a teljes kiőrlésűs zacskóból, aszerint pótolom ki 54 dekára a másikból).

És jöhet jóbarátom, a Bosch robotgép (itt el lehet menni kicsit porszívózni).

Ha így néz ki a tészta, amikor visszaérek, hintek még hozzá egy kis lisztet, hogy...

...ilyen legyen.

Aztán a belisztezett pulton négyfelé vágom a tésztát,

és ilyen kígyókat sodrok belőle (persze lehet szebbeket is, de minek). Ráteszem őket sütőpapíron a tepsire.

Aztán megfőzöm az ebédet, amíg megkel. A légköri viszonyoktól függ, hogy mennyi idő alatt, ezért nem írok semmit, hogy mennyit kell várni.

Én 200 fokon max. 20 percig sütöm a légkeveréses sütőben.

Amikor kiveszem a sütőből, leborítom egy konyharuhával, amíg némiképp kihűl - ettől lesz puha, nem szárad ki.

És kész.

Rákaptam erre a formára az utóbbi időben, mert akkora szendvicset lehet aztán belőle csinálni, amekkorát éppen akarsz.

A Molnár malmai

Most nem a saját műveimet mutatom, hanem Apu festményeit. Az úgy volt, hogy miután már több könyvét is kiadta a helyi könyvtár, felkérték, írjon még egyet :-) És lőn: írt egy könyvet a pápai és Pápa környéki vízimalmokról, és festett hozzá vagy 20 vízimalmot.

A képeket élőben most a pápai városi könyvtárban lehet megnézni - Molnár Lajos: Vízimalmok - Veduták című kiállítás. Találtam egy videót is a kiállításról (8 perc 4 másodpercnél kezdődik).

Aki pedig nem tud elugrani a pápai könyvtárba, de szeretné látni a képeket, annak íme az első 10:

A Forrásfői vízimalom, ami Tapolcafőn, a Tapolca patak forrásánál volt. 1980-ban lebontották  :(

A Simaházi malom még most is áll.

A Döbrési malom - mellette szőlő, mert (ahogy a könyvben is szerepel) régen Döbrés faluban szőlőt is műveltek.

A Zavari malom Igal településen (ez ma Pápa része) állt, sajnos csak fénykép alapján lehetett megfesteni ezt is.

A Papiros malom nevét az ott jó ideig végzett papírgyártásról kapta.

A Hatkerekű malmot is természet után lehetett megfesteni, megvannak még az épületei.

A Sávolyi malom még megvan, és szabadidőparkként használják, így remélhetőleg még sokáig látható lesz ez a malomépület.

A Csingeri malom pusztuló romjai alapján ezt festette Apu:

Ezen a képen a Hantai kallómalom helye van csak, és hogy milyen lehetett.

A Nagyhantai malomról most azt találtam a neten, hogy lehet, hogy felújítják és múzeum lesz benne.

Folyt. köv.

Királylány Kamillának

A helókittis táska párja. Merthogy Viola újabb szülinapra ment :-)
A fényképeken a színek valahogy túl sötétek, valójában pl. nem ennyire erős sárga a virágos anyag, a lila is halványabb...

Valamikor bevásároltam pöttyös anyagokból, úgyhogy megint pöttyös lett az egyik fele. De Hello Kitty elég volt egyszer, most inkább királylányt varrtam.

A korona ékkövei gyöngyök. A száját, szemét kézzel varrtam. A frufru felső ívét megrajzoltam illanófilccel, de a fényképezés idejére még nem illant el, azért olyan fura színű a varrás alatt.

Megint gombosra csináltam, a gombot ezúttal is sk. vontam be.

A címke pedig ezúttal se jutott időben eszembe, ezért újfent az utolsó összevarrásnál, a pánt mellé került, nem az oldalvarrásba.

Kifordítva virágos.

A betűt az egyik kedvenc öltésemmel, ezzel a pelenkaöltés-hatásúval varrtam körbe.